7. nap (aug 15.)
Reggel megnéztük a nyomokat a főtéren. Nyugodjék békében.
9:15 Indulás és a mezőn keresztül vissza Szárhegyre onnan pedig a májsimaságú úton szélcsatornát képezve át Alfaluba.
10:58 Érkezés Alfaluba az István Pap térre. A Somlyói bucsúban mindig Alfalu az első, mert a hagyomány szerint alfalusi István Pap szedte össze a sergeket mikor 1567-ben János Zsigmond fejedelem és az unitárius csürhéje le akarták téríteni Csíkot és Gyergyót a katolicizmus útjáról. A csata állítólag a hargitafürdői eltérőnél lévő mostani hármas keresztnél volt és itt legyőzték a székelyek János Zsigmondot, ezért maradt meg a régió katolikusnak s ezt ünneplik a csíksomlyói búcsúval. Mindenki így tudja azonban ez nagy valószínűséggel nem igaz. Mert
1. Erről nincsenek írásos dokumentumok.
2. János Zsigmond 1567-ben nemigen volt Erdélyben, mert el volt menve Lengyelországba.
3. Azokban az évkben 4 éves dézsmaszedés volt, amit a források részletesen dokumentálnak de nem említik, hogy lett volna ellenállás, egyéb atrocitás.
4. János Zsigmond éppen 1 év múlva 1568-ban hirdette ki az erdélyi vallásbékét és nehéz elhinni, hogy 1 évvel azelőtt pénzt és katonákat ölt volna bele az ellenkezőjébe.
5. Az unitárius vallásra az a jellemző, hogy egyes egyáltalán nem erőszakoskodnak semmivel.
6. Hírlik, hogy büszkék arra, hogy ők a hitüket nem terjesztették tűzzel vassal.
7. Már az 1400-as években található olyan pápai levél melyben buzdítják a búcsújárást, tehát az már az állítólagos csata előtt is létezett.
8. A búcsúban fontos elem többek közt a napfelkelte amely a pogány anya-napisten (Mária) kultuszra vezethető vissza.
9. Utánakutakodva a katolikusok is hallgatólagosan elismerik ezt, de nem akarják hirdetni, hogy “ne legyen a gyülekezetek között torzsalkodás”.
Mi nem tudjuk, hogy ez igaz -e, de érdekesnek találjuk, gondolat és vitaindítónak biztosan jó.
